A közfoglalkoztatás a munkaviszony egy
speciális formája. Támogatott
„tranzitfoglalkoztatás”, amelynek
célja, hogy a közfoglalkoztatott sikeresen
vissza-, illetve bekerüljön az
elsődleges munkaerő-piacra. A
közfoglalkoztatók támogatást
vehetnek igénybe annak érdekében,
hogy átmeneti munkalehetőséget
biztosítsanak azok számára,
akiknek az önálló
álláskeresése hosszú ideig
eredménytelen.
Ki lehet közfoglalkoztató és
milyen tevékenységek
végezhetők közfoglalkoztatás
keretében?
A közfoglalkoztatás a jelenlegi piaci
és gazdasági környezetben
számottevő lehetőséget
jelenta hátrányos helyzetű
álláskeresők – kiemelten a
foglalkoztatást helyettesítő
támogatásra (a továbbiakban:
FHT) jogosultak – átmeneti
jellegű, határozott időtartamú
foglalkoztatására.
A foglalkoztatást elősegítő
támogatások
megállapításakor
hátrányos helyzetű
személynek kell tekinteni azt az
álláskeresőt, aki - legfeljebb alapfokú iskolai
végzettséggel rendelkezik, vagy
- az ötvenedik életévét
betöltötte, vagy
- 25. életévét nem
töltötte be, vagy
- a munkaügyi központ
legalább hat hónapja
álláskeresőként
tartja nyilván, vagy
- a saját
háztartásában egy vagy
több eltartott személlyel
egyedül élő felnőtt,
vagy
- 12 hónapon belül
gyermekgondozási segélyben,
gyermeknevelési
támogatásban, illetőleg
terhességi-gyermekágyi
segélyben, gyermekgondozási
díjban vagy ápolási
díjban részesült, vagy
- 12 hónapon belül előzetes
letartóztatásban volt,
szabadságvesztés, vagy
elzárás
büntetését
töltötte.
Azt, hogy kik lehetnek közfoglalkoztatók,
a közfoglalkoztatásról és
a közfoglalkoztatáshoz
kapcsolódó, valamint egyéb
törvények
módosításáról
szóló 2011. évi CVI.
törvény határozza meg.
Közfoglalkoztató lehet: -
helyi és nemzetiségi
önkormányzat, valamint ezek jogi
személyiséggel rendelkező
társulása,
-
költségvetési szerv
(például: vízügyi
igazgatóságok,
erdőgazdaságok, nemzeti parkok),
-
egyház,
-
közhasznú
jogállású szervezet,
-
civil szervezet,
-
állami és
önkormányzati tulajdon
kezelésével és
fenntartásával megbízott,
vagy erre a célra az állam,
önkormányzat által
létrehozott gazdálkodó
szervezet,
-
vízitársulat,
-
erdőgazdálkodó
(magánerdőgazdálkodó),
-
szociális szövetkezet és
-
vasúti
pályahálózat-működtető
szervezet.
A közfoglalkoztatók meghatározott
körébe tartozás mellett
vizsgálni kell azt is, hogy melyek azok a
tevékenységek, amelyek
közfoglalkoztatás keretében
végezhetők.
Ezek a tevékenységek a 2011. évi
CVI. törvény szerint a
következők:
- a 2011. évi CVI. törvényben
meghatározott feladat,
továbbá törvény
által előírt állami
feladat, vagy
-
a helyi önkormányzatokról
szóló törvényben
előírt kötelező vagy
önként vállalt feladat, vagy
-
a nemzetiségek jogairól
szóló törvényben
előírt kötelező vagy
önként vállalt feladat, vagy
-
a helyi vagy azon túlmutató
közösségi – így
különösen –
-
egészségmegőrzési,
-
szociális,
-
nevelési, oktatási,
-
kulturális, kulturális
örökség
megóvása,
műemlékvédelmi,
-
természet-, környezet-
és állatvédelmi,
-
gyermek- és
ifjúságvédelmi, sport,
-
közrend és
közlekedésbiztonsági,
-
ár- és
belvízvédelmi
célú,
-
közforgalom számára
megnyitott út, híd,
alagút fejlesztéséhez,
fenntartásához és
üzemeltetéséhez
kapcsolódó
szükségletek
kielégítését
szolgáló feladat, vagy
-
a Kormány által
meghatározott közösségi
célok
megvalósítását
elősegítő feladat.
További feltétel, hogy a felsorolt
feladatok kizárólag akkor
láthatók el közfoglalkoztatás
keretében, ha a feladat
ellátására törvény
nem ír elő közalkalmazotti,
közszolgálati vagy kormányzati
szolgálati jogviszonyt.
A közfoglalkoztatásban
végzett tevékenység nem
lehet nyereségérdekelt, piac- és
profitorientált.
A közfoglalkoztatás
támogatása
A közfoglalkoztatási
támogatások típusait és
a támogatások
igénybevételre vonatkozó
szabályokata
közfoglalkoztatásokhoz
nyújtható
támogatásokról szóló
375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet
tartalmazza.
Munkaerőpiaci célcsoport:
- regisztrált aktív
álláskeresők –
alapvetően FHT-ban
részesülő személyek
–, valamint
-
a megváltozott
munkaképességű személyek
ellátásairól
szóló törvény szerinti
rehabilitációs
ellátásban részesülő
személyek.
A munkaerőpiaci célcsoport
foglalkoztatásához a
következő formákban
nyújtható támogatás: - rövid időtartamúfoglalkoztatás
támogatása (legfeljebb 4 hónap
időtartam, napi 4 órás
munkaidő),
- hosszabb időtartamú
közfoglalkoztatás
támogatása (legfeljebb 12
hónap időtartam, napi 6-8
órás munkaidő),
- országos közfoglalkoztatási
program támogatása (legfeljebb 12
hónap időtartam, napi 8
órás munkaidő),
- mintaprogram támogatása
(legfeljebb 12 hónap időtartam, napi 8
órás munkaidő),
- közfoglalkoztatás
mobilitását
szolgáló támogatás.
(A kormányrendelet hatálya alá
tartozik a vállalkozás
részére FHT-ban vagy
rehabilitációs ellátásban
részesülő személy teljes
munkaidőben, munkaviszony keretében
történő
foglalkoztatásához
nyújtható támogatás is,
amely nem közfoglalkoztatás.) Támogatás - a bérköltséghez
(közfoglalkoztatási bér,
közfoglalkoztatási garantált
bér,
teljesítménybér, illetve
vállalkozás esetében
munkabér) és az ahhoz
kapcsolódó szociális
hozzájárulási
adóhoz, valamint
- a közvetlen
költségekhez, illetve
speciális esetekben a
szervezési költséghez
a jogszabály által meghatározott
mértékben nyújtható.
Közfoglalkoztatási támogatás
kérelemre nyújtható. A
kérelmet a közfoglalkoztatónak a
tervezett közfoglalkoztatás helye szerint
illetékes munkaügyi központhoz,
több munkaügyi központ
illetékességi területén
megvalósuló közfoglalkoztatás
esetén a közfoglalkoztató
székhelye szerint illetékes
munkaügyi központhoz kell
benyújtani. A
támogatásról hozott
döntés alapján a munkaügyi
központ kirendeltsége, illetve
országos közfoglalkoztatási program
esetén a munkaügyi központ
hatósági szerződést
köt a kérelmezővel
(támogatottal). A közfoglalkoztató
kérelmére a jogszabályban
meghatározott mértékű
előleg folyósítható.
A belügyminiszter az egyes
támogatási formákra
közfoglalkoztatási mintaprogramokat
indíthat. A közfoglalkoztatási
mintaprogramok beruházási és
dologi költségei és kiadásai
teljes összegben támogathatóak. A
közfoglalkoztatási program
mintaprogrammá
nyilvánításáról a
belügyminiszter dönt.
A közfoglalkoztatási jogviszony
sajátosságai
A közfoglalkoztatási jogviszony a
munkaviszony egy speciális formája,
amelyre a munka
törvénykönyvéről
szóló 2012. évi I.
törvény rendelkezéseit a 2011.
évi CVI. törvényben
meghatározott eltérésekkel kell
alkalmazni.
Közfoglalkoztatott az lehet, aki - munkaviszonyt létesíthet,
- 16. életévét
betöltötte, és
-
a munkaügyi központ által
nyilvántartásba vett
álláskereső vagy
rehabilitációs
ellátásban
részesül.
Főbb eltérések a
munkaviszonyhoz képest: -
a közfoglalkoztatási jogviszony
határozott időre
létesíthető,
próbaidő kikötése
nélkül,
- a közfoglalkoztatott külön
jogszabályban meghatározott
közfoglalkoztatási bérre
vagy –
szakképesítést
igénylő munkakör
betöltése esetén, ha
rendelkezik a munkakör
betöltéséhez
szükséges
szakképesítéssel –
közfoglalkoztatási garantált
bérre jogosult,
-
a közfoglalkoztatási jogviszonyban
foglalkoztatott munkavezető
külön jogszabályban
meghatározott
közfoglalkoztatási
bérre vagy –
szakképesítést
igénylő munkakör
betöltése esetén, ha
rendelkezik a munkakör
betöltéséhez
szükséges
szakképesítéssel –
közfoglalkoztatási
garantált bérre jogosult,
-
a közfoglalkoztatott az
állásidőre
külön jogszabályban
meghatározott bérezésre
jogosult,
-
a közfoglalkoztatottat megillető
szabadság mértéke
naptári évenként 20
munkanap,
-
a közfoglalkoztatott legalább 3
nap, legfeljebb 90 nap időtartamú
fizetés nélküli
szabadság
igénybevételére jogosult
akkor is, ha a közfoglalkoztatási
jogviszony tartama alatt
közfoglalkoztatói körbe nem
tartozó
munkáltatónál
meghatározott időtartamú,
határozott idejű munkaviszonyt
létesít.
A közfoglalkoztatási jogviszony
alapján a közfoglalkoztatott
jogosultságot szerez
társadalombiztosítási- és a
nyugellátásra (táppénz,
nyugdíj). Ennek megfelelően
– a munkabérhez hasonlóan – a
közfoglalkoztatási bért is
terhelik a következő levonások:
-
személyi jövedelemadó,
-
nyugdíjjárulék,
-
szociális hozzájárulási
adó
-
egészségbiztosítási
és munkaerő-piaci járulék
A közfoglalkoztatáshoz
kapcsolódó képzések - Az országos
közfoglalkoztatási programokhoz
kapcsolódó képzések
Az országos közfoglalkoztatási
programokhoz kapcsolódóan a
közfoglalkoztatók igényei szerint
indulnak szakmai képzések, amelyek
– a képzés jellegétől
függően tanúsítvány vagy
OKJ-s bizonyítvány
megszerzésével zárulnak. (A nagy
létszámú közfoglalkoztatottat
alkalmazó vízügyi,
erdőgazdálkodási területen
például jellemzően
kisgépkezelői, erdőművelő,
motorfűrész kezelő
képzések indulnak.)
- Kistérségi startmunka
mintaprogramokhoz kapcsolódó
mezőgazdasági
képzések
A kistérségi startmunka mintaprogram
mezőgazdasági elemében a
képzésben történő
részvétel kötelező. A
képzésben résztvevők
háztáji állattartás,
háztáji
növénytermesztés és
tartósítás, vagy
háztáji
növénytermesztés és
állattartás ismereteket
biztosító elméleti és
gyakorlati képzésben
részesülnek.
A közfoglalkoztatással
összefüggő legfontosabb
jogszabályok jegyzékét a
tájékoztató melléklete
tartalmazza.
|